Bevándorlási & Állampolgársági ügyintézés.

Az állampolgársági ügyeket a magyar állampolgárság megszerzésére, az állampolgárság fennállásának igazolására, és az állampolgárság megszüntetésére irányuló kérelmek alkotják. A magyar állampolgárságról a többször módosított, 1993. október 1-én hatályba lépett 1993. évi LV. törvény rendelkezik, a végrehajtási szabályokat pedig a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.

Alapelvek

 A magyar állampolgárok köre

Magyar állampolgárok mindazok a személyek, akik a korábbi jogszabályok alapján megszerezték az állampolgárságot, és azt nem vesztették el, avagy a hatályos törvény alapján lettek, lesznek magyar állampolgárok, mindaddig, amíg állampolgárságuk meg nem szűnik.

 Többes állampolgárok

A magyar jog általában elfogadja a többes (kettős) állampolgárság létezését. A magyar állampolgársággal is rendelkező többes állampolgárt azonban a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. E rendelkezés nem érinti a többes állampolgárok diplomáciai és konzuli védelmére vonatkozó nemzetközi jogi normák, illetve szokások alkalmazását.

 A magyar állampolgárság keletkezése

A magyar állampolgár gyermeke születésével a törvény erejénél fogva, automatikusan magyar állampolgár lesz (leszármazás elve, vérségi elv, ius sanguinis). A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után „örökölhető” a magyar állampolgárság. A családi jogállás születést követően történt rendezése (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat; utólagos házasságkötés; apaság, anyaság bírósági megállapítása) nyomán a születésig visszahatóan kell a gyermeket magyar állampolgárnak tekinteni.

Kisegítő elvként alkalmazza az ún. területi elvet az állampolgársági törvény: magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon élő hontalan Magyarországon született gyermekét, valamint a Magyarországon talált, ismeretlen szülőktől származó gyermeket. Ez utóbbiak megdönthető vélelmek.

 A magyar állampolgárság igazolása

Állampolgársági bizonyítványban – a magyar állampolgárság fennállásának tanúsításán túl – igazolható még az a tény is, hogy az abban megnevezett személy nem magyar állampolgár vagy magyar állampolgárságát elvesztette. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes.

 A magyar állampolgárság megszerzése

A magyar állampolgárság megszerzése (visszaszerzése) honosítással, visszahonosítással és nyilatkozattal történhet.

 A magyar állampolgárság megszűnése

A magyar állampolgárság lemondással vagy az állampolgárság visszavonásával szűnik meg.

 Az állampolgársági eljárás

Az állampolgársági eljárással kapcsolatos kérelmeket  – a kérelmező lakóhelyétől függően – Ausztráliában a  Sydney-i Főkonzulátuson, vagy a Canberra-i Nagykövetségen, Magyarországon pedig a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél lehet benyújtani.

Az állampolgársági ügyintézést a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (IRM BÁH) Állampolgársági Igazgatósága végzi.

A Minisztérium szervei nem vesznek át állampolgársági kérelmet! Az Igazgatóság ügyfélszolgálati irodája felvilágosítást ad, illetve hiánypótlásként benyújtott okmányokat vesz át.
 

Az Igazgatóság ügyfélszolgálatának címe: Budapest XI., Budafoki út 60.

Telefonszáma: +36 1 463 9102

Minden állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát (és névviselését) igazoló eredeti okiratokat. Az idegen nyelvű okmányokat hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik Magyarországon anyakönyvezett anyakönyvi eseményéről anyakönyvi kivonattal, ezt - az anyakönyvi esemény helyének és idejének ismeretében - a IRM BÁH Állampolgársági Igazgatósága beszerzi. Értelemszerűen ezzel az eljárás időtartama meghosszabbodik. A kérelemhez mellékelt eredeti anyakönyvi okmányokat az Állampolgársági Igazgatóság az eljárás végén a kérelmezőnek visszaadja!

A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy állampolgársági kérelmét törvényes képviselője nyújthatja be, de a korlátozottan cselekvőképes személyt – a 14. életévét betöltött gyermeket – is meg kell hallgatni, azaz neki is alá kell írnia a kérelmet.

Állampolgárság-szerzés

A magyar állampolgárság megszerzése születéssel

1957. október 1-je előtt született gyermek akkor lett magyar állampolgár, ha törvényes apja magyar állampolgár volt. (Magyar állampolgár anya és külföldi állampolgár apa gyermeke a születésével nem szerzett magyar állampolgárságot.) Házasságon kívül született gyermek magyar állampolgár anyja után magyar állampolgár lett.
1957. október 1-je után született gyermek – a hatályos jogszabálynál ismertetett módon – akár anyja, akár apja után szerezhetett magyar állampolgárságot, ha a szülő a születés időpontjában magyar állampolgár volt.

A magyar állampolgárság megszerzése házasságkötéssel

1957. október 1-je előtt kötött házasság befolyásolta a nők állampolgárságát: magyar állampolgár férfi külföldi felesége automatikusan magyar állampolgár lett.

A magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel

Magyar állampolgárságot szerzett a külföldi anyától született gyermek, ha magyar állampolgár férfi törvényesítette. 1947 után teljes hatályú apai elismeréssel, utólagos házasságkötéssel és az apaság (anyaság) bírósági megállapításával lehetett rendezni a gyermek családi jogállását, mely magyar állampolgár apa után a magyar állampolgárság megszerzését eredményezte.

Honosítás, visszahonosítás

Valamennyi állampolgársági törvényünk ismerte e jogcímeket. Az állampolgárság-szerzés kérelemre, hatósági jóváhagyással történt és az érintett erről okiratot kapott.

Lakosságcsere

A magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény alapján Magyarországra telepített magyar nemzetiségű személyek az egyezmény alapján magyar állampolgárrá váltak.

Magyarország területén való születés

Az 1879. évi, az 1948. évi és az 1957. évi állampolgársági törvény magyar állampolgárnak ismerte el azt, aki Magyarország területén született, ha idegen állampolgársága bizonyítást nem nyert, valamint az ország területén talált gyermeket. A hatályos törvény a Magyarországon talált gyermek mellett vélelmezi a Magyarországon élő hontalan szülőktől Magyarországon született gyermek magyar állampolgárságát.

Honosítás

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

A honosítás egyes feltételei – a magyarországi lakóhely és megélhetés meglétének az igazolása, valamint az alkotmányos alapismereti vizsga letételének a követelménye – alól a köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik. Kizárólag államérdekből, külföldön élő személy is honosítható.

A honosítást külön adatlapon, az ott felsorolt mellékletek csatolásával lehet kérni. Ezt a honosítási kérelmet a családok közösen – házastársak együtt, illetve szülő(k) gyermekeikkel együtt – is benyújthatják.

A honosítás kérdésében a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt és a teljesített kérelemről okiratot ad ki. A honosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével szerzi meg. Az eskü vagy fogadalom tényét az okiratra fel kell jegyezni, továbbá az aktusról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eskü vagy fogadalom jogvesztő határideje a honosított értesítésétől számított egy év.

A honosítási kérelemhez névmódosítási kérelem kapcsolható, mely kizárólag a családi névre vonatkozhat. Ezen eljárás keretében kérhető a - nyelvi átírás következtében „elferdült” - eredeti magyar családi név viselésének engedélyezése, többtagú családi névből egy vagy több tag, illetve nemre utaló végződés vagy névelem elhagyása, valamint a családi név magyarra fordítása.

Visszahonosítás

 Visszahonosítását az a személy kérheti, aki már volt magyar állampolgár, de elvesztette állampolgárságát. A visszahonosítás feltétele, hogy a kérelmező magyarországi lakóhellyel rendelkezzék, büntetlen előéletű legyen, és a visszahonosítás sem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit.

A visszahonosítás kérdésében a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt és a teljesített kérelemről okiratot állít ki. A visszahonosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével szerzi meg. Az eskü vagy fogadalom tényét az okiratra fel kell jegyezni, továbbá az aktusról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az eskü és fogadalom jogvesztő határideje a honosított értesítésétől számítva egy év.

A visszahonosítási kérelemhez névmódosítási kérelem kapcsolható, mely kizárólag a családi névre vonatkozhat. Ezen eljárás keretében kérhető a - nyelvi átírás következtében „elferdült” - eredeti magyar családi név viselésének engedélyezése, többtagú családi névből egy vagy több tag, illetve nemre utaló végződés vagy névelem elhagyása, valamint a családi név magyarra fordítása.

A visszahonosítást formanyomtatvány kitöltésével és az abban felsorolt mellékletek csatolásával lehet kérni.

Nyilatkozat a magyar állampolgárság visszaszerzésére

Más jogcímen elveszített magyar állampolgárság visszahonosítással szerezhető meg újra!

Az állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozatot külön formanyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni. A nyilatkozathoz - a minden állampolgársági kérelemhez csatolandó anyakönyvi okiratokon túl - elbocsátás esetében mellékelni kell az eredeti elbocsátási okiratot, amelyet a nyilatkozat elfogadása esetén be kell vonni.

Lemondás a magyar állampolgárságról

A külföldön élő személy magyar állampolgárságát lemondással szüntetheti meg. A lemondó nyilatkozatot a külföldi lakóhely szerint illetékes magyar külképviseleten, magyarországi tartózkodás során az anyakönyvvezetőnél kell személyesen megtenni.

A lemondásnak két feltétele van:

1. Csak külföldön élő magyar állampolgár kérelme teljesíthető, a kérelmezőnek tehát nem lehet Magyarországon bejelentett lakóhelye. Ha van, azt a bejelentett lakcím szerinti önkormányzat jegyzőjénél meg kell szüntetnie, illetőleg a külföldön történő letelepedési szándékát is be kell jelentenie.

2. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy már rendelkezik külföldi állampolgársággal, vagy erre legalább ígérvénye van.

A lemondásra irányuló nyilatkozatot két példányban kitöltött formanyomtatványon, az abban meghatározott mellékletek csatolásával kell benyújtani. Fontos, hogy a kérelemhez csatolni kell a külföldi állampolgárság igazolását, vagy az erre vonatkozó ígérvényt.

A házastársak és kiskorú gyermekeik közös nyilatkozatot terjeszthetnek elő. Ehhez a házastársak és a 14. életévüket betöltött kiskorúak személyes megjelenése szükséges. A 14 éven felüli gyermeknek a kérelmet magának is alá kell írnia. A kérelmet és az annak mellékletét képező nyilatkozatot az érintettek a nagykövetségen a konzul előtt, a tiszteletbeli konzulátusokon a tiszteletbeli konzul előtt személyesen írják alá. Házastársak esetében, ha a kérelem mindkettejükre vonatkozik mindkettejük személyes megjelenése szükséges.

Elvált vagy különélő házastársak, illetve szülők kiskorú gyermekének lemondási nyilatkozatához is kell – egy esetleges harmadik személy törvényes képviselő mellett – mindkét szülő hozzájárulása, függetlenül attól, hogy a gyermeket a bíróság kinél helyezte el. Ettől eltekinteni csak akkor lehet, ha

- a törvényes képviselő hitelt érdemlően igazolja, hogy a másik szülő, illetőleg szülők hozzájárulása beszerzésének elháríthatatlan akadálya van (pld. ismeretlen helyen tartózkodik/nak), illetőleg

- ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntette, ezt viszont a jogerős bírósági határozat bemutatásával igazolni kell.

Amennyiben a kiskorú az ügyintézési idő alatt betölti a 18. életévét az IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala automatikusan beszünteti a lemondási eljárását és felkéri, hogy nagykorúként külön lemondási kérelmet adjon be, tekintettel arra, hogy a szüleinek kiadott állampolgársági ígérvény ekkor rá már nem vonatkozik. Ezért javasoljuk, hogy a 17. életévüket betöltött személyek várják meg nagykorúvá válásukat, és ezután adjanak be külön lemondási kérelmet. 

A lemondás elfogadásáról a Magyar Köztársaság elnöke dönt, és ezt a döntését lemondási okiratba foglalja. A nyilatkozatot akkor fogadja el, ha a nyilatkozat és mellékletei hiánytalanok. Az eljárás - hiánytalan kérelem esetén - körülbelül 1 évig tart. Ha a törvényi feltételek hiányoznak, e tényt a IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala határozatban állapítja meg. Ez utóbbi esetben a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnál lehet keresetet benyújtani.

Aki a magyar állampolgárságáról lemondott és az ígérvénye ellenére nem kapta meg a külföldi állampolgárságot, a lemondási okirat keltétől számított egy éven belül kérheti a magyar állampolgársága visszaállítását. (A magyar állampolgárság visszaállítására irányuló kérelemre nincs előírt formanyomtatvány. Az érintett beadványában jelentse ki az erre irányuló szándékát.) A kérelemhez mellékelni kell az eredeti lemondási okiratot, valamint az ígérvényt kiadó hatóság igazolását arról, hogy az állampolgárságot a kérelmező nem nyerte el.

Az állampolgárság elvesztése

Elbocsátás, lemondás

Mindkét eljárás az érintett kérelmére indult, hatósági döntés eredményezte az állampolgárság megszűnését, melyről az érintett okiratot kap(ott). Az elbocsátás 1993. október 1-jéig létezett, a lemondás hatályos jogunk intézménye.

Hatósági határozat, megfosztás, visszavonás

Mindig konkrét személyre vonatkozóan, a vonatkozó törvényekben meghatározott szerv által hozott határozat eredményezte a magyar állampolgárság megszűnését. A hatósági határozat az 1879. évi törvényben szabályozott jogintézmény volt. A megfosztást egy 1939. évi törvény vezette be, melyet a későbbi törvények is átvettek. A hatályos törvény szerint – a már ismertetett feltételek mellett – vonható vissza a „szerzett” magyar állampolgárság.

 Törvényesítés, apai elismerés, apaság bírói megállapítása

Az 1879. évi és az 1948. évi törvényekben nevesített elvesztési jogcímek. Ha a törvényesítő, elismerő vagy a megállapított apa külföldi állampolgár volt, a gyermek elveszthette magyar állampolgárságát.

 Házasságkötés

1957. október 1-je előtt kötött házasságával a magyar állampolgár nő elvesztette magyar állampolgárságát, ha külföldi férfivel kötött házasságot és a házasságkötés tényével automatikusan megszerezte férje külföldi állampolgárságát.

 Távollét

Tíz évi külföldi tartózkodással automatikusan el lehetett veszíteni a magyar állampolgárságot. Ez az elvesztési jogcím csak azoknál jöhet szóba, akik 1929. szeptember 1-je előtt hagyták el az országot. A tíz éves időtartam számítása a magyar útlevél érvényességének lejártakor kezdődött.

 Békeszerződések

A trianoni békeszerződés az illetőségi helyhez kötötte az állampolgárságot: a magyar állampolgárság egyidejű elvesztésével az utódállam állampolgára lett az, akinek elcsatolt területen volt az illetőségi helye. A békeszerződés opciós lehetőséget biztosított ugyan, de ez csak akkor járt a magyar állampolgárság megtartásával, ha ahhoz a magyar belügyminiszter hozzájárult. Az opció elfogadásáról az érintett bizonyítványt kapott és át kellett költöznie Magyarország megmaradt területére. Köztudomású, hogy az első és második bécsi döntések nyomán Magyarország egyes területrészeket visszanyert. A visszacsatolt területek lakosságának állampolgárságáról belső jogszabályok rendelkeztek. A bécsi döntéseket 1945. január 20. napjával a fegyverszüneti egyezmény hatályon kívül helyezte. Ezzel az időlegesen visszacsatolt területek lakosságának magyar állampolgársága is megszűnt.

A párizsi békeszerződés a trianoni állapothoz képest még három község Csehszlovákiához való csatolásáról rendelkezett.

A II. világháború alatt és után a határon túlról a volt magyar állampolgárok tömegei menekültek Magyarországra. Az ő állampolgársági helyzetüket az 1948. évi LX. törvény rendezte. A törvény 26. §-a azokra vonatkozott, aki a bécsi döntések hatályon kívül helyezése következtében vesztették el magyar állampolgárságukat: 1945. január 20. napjától magyar állampolgárnak lehetett elismerni őket, ha mind 1948. január 1-jén, mind 1949. február 1-jén Magyarországon volt az állandó lakóhelyük. A törvény 27. §-a pedig mindazokra vonatkozott, akik, vagy felmenőjük a trianoni békeszerződés alapján vesztették el magyar állampolgárságukat: őket akkor lehetett magyar állampolgárnak elismerni, ha külföldi állampolgárságuk nem volt és 1948. január 1-jén Magyarországon volt az állandó lakóhelyük.

 Lakosságcsere

A magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény alapján a Csehszlovákiába áttelepült személyek magyar állampolgársága megszűnt.

 A német nemzetiségűek kitelepítése

Belső jogszabályaink alapján elvesztette magyar állampolgárságát az, aki Németországba való áttelepülésre kötelezett volt, illetve áttelepítették.

 Kétoldalú egyezmények

A kettős állampolgárság kiküszöbölését célzó egyezmények alapján vagy az érintett (illetve szülője) nyilatkozata, vagy az egyezmény rendelkezése alapján elveszthette magyar állampolgárságát.

Tájékoztató

az állampolgárság igazolása iránti kérelem kitöltéséhez

Külföldön élő magyar állampolgár az állampolgárságát és személyazonosságát elsősorban érvényes magyar útlevéllel igazolhatja. Ha útlevéllel nem rendelkezik, vagy valamely magyar, illetve külföldi hatóságnál állampolgársági tényt kell igazolnia, a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumától állampolgársági bizonyítvány kiadását kérheti. Állampolgársági Bizonyítvánnyal igazolható a magyar állampolgárság fennállása, elvesztése, vagy az a tény, hogy a kérelmező nem magyar állampolgár.

 A magyar állampolgárságot tanúsító bizonyítvánnyal minden további eljárásban igazolhatja magyar állampolgársága fennállását, így a bizonyítvány birtokában magyar útlevelet igényelhet, külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezését kérheti stb.

 Az állampolgársági bizonyítványt a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya adja ki. A kérelmet mellékleteivel együtt a lakóhely szerinti illetékes magyar konzulnál kell benyújtani, aki azt továbbítja a Belügyminisztériumba.

 A nyomtatványt magyar nyelven kell kitölteni, amit a kérelmező saját kezűleg ír alá. A konzul a kérelem átvételekor a kérelmező személyazonosságát ellenőrzi, és aláírását hitelesíti.

 Minden esetben csatolni kell a kérelmező születési anyakönyvi okmányát, és a családi állapotát, illetve névviselését igazoló okiratokat (pl. házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, névváltoztatási okirat).

 Az állampolgársági törvényeknek nincs ún. visszaható hatálya. Az állampolgárságot mindig az érintett születésekor érvényben lévő törvény alapján ítélik meg. Például:  

1.           Az 1957. október 1-je előtt született gyermek a törvényes apa állampolgárságát követi. Magyar állampolgár anya után csak házasságon kívül született gyermek szerezhetett magyar állampolgárságot.

2.           Ha magyar állampolgár nő 1957. október 1-je előtt külföldi állampolgárral kötött házasságot, magyar állampolgárságát elveszíthette. Ez minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.

3.           Magyarország és a volt szocialista országok között a kettős állampolgárság kiküszöbölésére kétoldalú egyezmények voltak hatályban. Az egyezmények rendelkezéseit figyelembe kell venni az ún. vegyes házasságból – az egyezmények fennállása idején – született gyermek állampolgárságának a vizsgálatánál, függetlenül születési helyüktől.

 Egyes esetekben tehát a már jelzett iratok nem elegendőek az állampolgárság megállapításához, így további okiratok bemutatása is szükséges. Például: 

·                A külföldön született kérelmezőnek csatolnia kell szülei házassági okmányait. Ha a házassági anyakönyvi kivonat a születési adatokat nem tartalmazza, mellékelni kell a szülők (1957. október 1-je előtt született kérelmező esetében csak az apa) születési okmányát is.

·                Ha már a szülő is külföldön született, mindazon felmenők (nagyszülő, dédszülő) anyakönyvi okmányait mellékelni kell, akiktől a kérelmező magyar állampolgárságát eredezteti.

·                Ha a kérelmező nő, nyilatkoznia kell családi állapotáról, valamennyi házasságkötésének helyéről és idejéről, házastársai személyi adatairól, továbbá a házastársak állampolgárságáról. Lehetőség szerint csatolja a házassági anyakönyvi kivonatait. Ha a kérelmező nő Magyarországon kötött házasságot és házassága fennáll, csak a házassági anyakönyvi kivonatba bejegyzett név viselésére jogosult.

·                Ha a kérelmező és/vagy szülei elcsatolt területen születtek, fel kell sorolnia 1921 utáni, Magyarország mai területén volt összes lakóhelyüket, vagy igazolnia kell illetőségi helyüket.  

Az állampolgárság vizsgálatához a magyar anyakönyvi okmányokat lehetőleg eredetben kell csatolni. A külföldi okmányokat eredetben vagy hiteles másolatban, hitelesített magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. Külföldön történt anyakönyvi esemény okirattal történő igazolásától nem tudunk eltekinteni!  

Egyházi anyakönyvi okmányokat (keresztlevél, házasságlevél) csak abban az esetben tudunk elfogadni, ha az adott időpontban nem volt állami anyakönyvezés, vagy ha az a születés helyéről - igazoltan - nem szerezhető be. Magyarországon 1895. október 1-jétől vezetik az állami anyakönyveket.  

Az állampolgársági bizonyítvány kiadását megkönnyíti, ha a kérelmező csatolni tud – akár saját magára, akár felmenőire vonatkozó – állampolgársági okiratot (honosítási, visszahonosítási okirat, állampolgársági bizonyítvány), vagy - a két világháborúval összefüggő határmódosításokat követően a Belügyminiszter által kiadott - illetőségi bizonyítványt.  

Ha a kérelmező rendelkezik saját, illetve felmenői lejárt magyar útlevelével vagy személyi igazolványával, kérjük, mellékelje azt, vagy azon oldalak hitelesített fénymásolatát, melyek a személyi adatokat, az érvényességet és annak meghosszabbítását tartalmazzák.  

Felhívjuk figyelmét, hogy kérelmét csak a kitöltött adatlap, az összes melléklet és az illeték átvétele után áll módunkban Magyarországra továbbítani.

A befizetendő illeték pontos összegének megállapítása érdekében vegye fel a kapcsolatot főkonzulátussal.